2005. augusztus 20.

2005. aug. 20. (szombat), 23:59, D. keze nyomán
1005 esztendős a magyar állam. Nacionalizmus, pártideológia és oldalválasztás nélkül azt kell mondjam, nagyon szeretem az országot. (Ezért is szomorít el, ahol tartunk.) A magyar nemzet ritka hányattatott sorsú, igen sokat megélt nép, de - talán épp ezért, és a sok betelepült hozta új génállomány miatt - egészen kreatív, talpraesett, termékeny emberekből áll; mikor épp nem húzunk szét. Ó, és Budapest-asszony gyönyörű! Politizálni nem fogok, így pártmentesen jegyezném meg, hogy Sólyom László, új köztársasági elnökünk első komolyabb nyilvános szereplésén határozottan pozitív benyomást tett rám. Nem sokat tudok róla, de "látatlanban" rokonszenves, nagy tudású ember, és bár nem egy szónok, a mondanivalójával többnyire egyetértettem. Szárnyakat mindenkinek, a Red Bull Air Race fantasztikus volt! Bessenyei Pétert emberként is, pilótaként is igen nagyra becsülöm, ráadásul a repülés is nagy szívszerelmem, úgyhogy igazi Kánaán volt nekem az a fél óra, amit a versenyből láttam. Édesanyám egy ismerőse profi pilóta, és ő említette, hogy a régi pilóták közt testvéri az összetartás, a merdzsóból kisrepülőbe átülök pedig úgy érzik, pénzzel a felelősséget is át lehet ruházni másra. Izgalmas, noha korántsem meglepő részlet a színfalak mögül. Szóval a repülés ősi vágya ismét hajt, bár mostanság inkább Icarus-ként, mint Daidalus-ként próbálgatom magam által lerágott csonkjaim. Tűzijáték? Koncepció nélküli egyveleg, world music-os, sikoltozós, menzaleveses (mindentbele) zenei aláfestéssel, szegényes, számomra unalmas megoldásokkal, foghíjas görögtűzzel... Csalódás.