A parkettacsiszolás receptje

2006. júl. 29. (szombat), 22:42, D. keze nyomán
Életképek, Mindennapok, Faszagyerek, Szürreálium
Végy egy albérlőt, aki fél év alatt háromszor hozza össze azt, amit nekünk 20 év alatt sem sikerül: eldugítja a csatornát, így hüvelyknyi magasan áll az anyag. Őt most küldd haza, a német mór megtette kötelességét.

Ehhez adj hozzá egy nem épp olcsó, gyönyörű, világos gyertyán parkettát - a helyi kis csatorna-árvizektől fél (!) méter magasra felpúposodva.

Az újrarakatást végeztesd el 2 négyzetméteren 22.000 forintért, majd dönts úgy, hogy az újracsiszoltatásért és lakkoztatásért nem adsz ki 70.000 (!) forintot.

Fűszerezd az egészet egy kitartóan másnapos Makk mesterrel (jippiii, a szereposztásban ez én vagyok!), valamint egy "csipetnyi" porral. Utóbbitól a hajam fehér, a karomon a szőrök egyenként meredeznek, és úgy néz ki a bőröm, mint a sápadt nemespenész.

Lassú tűzön, 45 fokon pácold 5-től 8-ig, majd negyed 9-től negyed 11-ig. A sütőforma a lakás portól való megkímélésére legyen zárt, esetleg a zuhé hozta 95%-os páratartalom a liszt finomságú gyertyánport kondenzmagvakként is használhatja. A hőmérséklet akkor jó, ha a bőr pormezőin az izzadságcseppek csiklandós versenyfutást rendezhetnek.

Fontos, hogy a szoprán légkalapáccsal vetekedő hangerejű, dörzspapír-tónusú csiszológépet ki ne hagyd, és lehetőleg az egyenetlenül lerakott parketta minden öt centiméteréért kínkeservvel kelljen megküzdened.

-×-
A szakácskönyv lapja itt kettészakadt, alighanem a folytatás a holnapi oldalon van. Jóleső, elégedett fáradtsággal lapozok, hisz már félúton vagyok (hiba van a Mátrixban, ez a mondat mintha tegnap is elhangzott volna már...)!