Do ut des

2009. máj. 29. (péntek), 20:13, D. keze nyomán
Mindennapok, Pásztorom, Elmélkedős
Engem arra tanítottak, hogy cselekedjek jót, akivel csak lehet. Mindenkinek igyekszem is segíteni mindaddig, míg vissza nem él vele, vagy már nekem nem jut időm, energiám semmire. Mindkettő elég gyakran előfordul.

Megmagyarázhatatlan módon ez a hozzáállás hosszú távon mégis működik. Az "általános" emberre egy fillérrel nem fogadnék, egyszerűen sem hinni, sem bízni nem lehet benne. Szorult időkben azonban valaki mindig előkerül a korábban támogatottak közül, és segítő kezet nyújt. Még meglepőbb, hogy rendszerint sokkal nagyobbat "nyerek" így, mint amennyi áldozatot hoznom kellett korábban, szóval a megközelítés nem csak a magánéletben, de "üzleti modellként" is megállja helyét. Céges fronton is alkalmazzuk, sikerrel.

Racionális érveléssel ezt nem nagyon lehet megokolni, de például a nyelv "jótett helyébe jót várj" mondása, vagy a nagyobb - engem egyébként jobbára hidegen hagyó - világvallások alaptézisei tanúbizonyságot tesznek. Már maga az áldozathozatal is nemesíti az embert, s talán a példamutatásnak is lehet valami értelme. Nem utolsó sorban az emberi szóért, támogatásért minden normális élőlény hálás, és pont ők érdemlik meg ezt a legjobban. A pelyváról meg úgyis hamar kiderül igaz jelleme, ha a jószándékúnak egy kicsit is van szeme.

A címben szereplő klasszikus bölcsességet egyébként N-nek köszönhetjük, jelentése: "Adok, hogy adj."
Kár, hogy nem "Adj, hogy kapjál." - az olyan szép lett volna.
Hozzászólni regisztrált és bejelentkezett felhasználók tudnak.
  • 2009-06-08 22:03:48

    Értékelem a mentőövet, kösz. :)

  • 2009-06-08 17:23:35

    Nem akkora para, meg asszem azért a "do ut des" is Aquinói Szent Tamástól van, ha igaz (de nem biztos)... de ha igen, referenciának nem olyan rossz :)

    [Olyan bölcsesség kéne, hogy "adj, és adatik", de a Bibliában asszem 'csak' "Kérjetek, és adatik néktek!" van, ami egész más...]

    Mindegy, azért a bejegyzés a lényeg :)

  • 2009-06-06 20:49:54

    Oh, köszönet a helyreigazításért. Így tényleg egészen más a felhang, de remélem, az eredeti bejegyzést nem árnyékolja be... szomorú vagyok, pofa lapos.

  • 2009-06-06 20:01:25

    A "do ut des" kicsit pontosabban azt jelenti, hogy "Adok, hogy adjál."

    Ez így picit talán más konnotációjú, de részben ugyanaz :)

  • 2009-06-06 15:07:27

    Köszönöm a linkeket, érdekes olvasmányok! Különösen azért, mert jómagam épp egy hálózatelmélettel foglalkozó csoport keretei közt kutatok, noha nem társadalmi témát.

    A "mindenkinek igyekszem segíteni mindaddig, míg vissza nem él vele" lényegében valóban az általad említett tit for tat megfogalmazása, így az asszociációd teljesen találó.
    Szerintem azonban teljesen nem feleltethetőek meg a társadalmi viszonyok és a játékelmélet ezen része egymásnak, mert a magyar társadalomban nagyon nagy arányú a defective agentek (a mindig a másik ellen "valló", csak a saját egyedi érdekük szerint dolgozó emberek) száma, és ez össz-társadalmi szinten a defective agent viselkedés felé hajlamosít.
    Egyszerűen megfogalmazva az emberek kellően hülyék ahhoz, hogy ne ismerjék fel a cooperative agent stratégia előnyeit.

    Saját esetemben valószínűleg érvényes a tit for tat, a négy feltétel (1. provokációig kooperáló, 2. provokációra elforduló, 3. megbocsájtó, 4. versenyhelyzetek adódnak) teljesül is.
    Az ok mégsem ez. Az előnyöket csak jóval később "tanulja meg" az ember, messze a viselkedésminta megvalósítása után, és maga a viselkedésminta rövid távon bizony nagyon hátrányos. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a gyerek számára rosszabb a segítőkész hozzáállás (az állandó áldozat miatt), és akkor még nem fogja fel, nem látja át, hogy ez hosszú távon előnyös lesz.
    Elgondolkodtató a szülői befolyás, itt megint csak egyedi elbírálás lehet. Nálunk - úgy tudom - a szülők hozták ezt a mentalitást, tehát onnan kaphattam, és valószínűleg így vált "belső kényszerré" a szó morális értelmében.

    Zárszóként még egy hálózatelméleti adalék.
    Egy hálózat stabilitását a gyenge kapcsolatok erősítik. [Csermely, P. (2004) The strength of weak links: from stress proteins to social networks. Hungarian Science 111, 1318-1324 (in Hungarian)] - Letölthető PDF-ben
    Ha egy ember ismeretségi körét hálózatként ábrázoljuk, akkor valószínűsíthető, hogy a jóindulat a hálózat stabilitását, vagyis az illető ember társadalmi "sikerességét" növelni fogja.

    Még gondolkodom ezen a dolgon (most másnapos vagyok + hétfőn vizsgázom, és egy betűt nem tanultam még rá), mindenesetre köszönöm a konstruktív hozzászólást. Remélem, folytatódik még a beszélgetés.

  • 2009-06-05 08:17:38

    Szia!

    Racionális érv:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Anatol_Rapoport
    A game theory-nál keresd.
    Esetleg Guglizd ki a "Tit for Tat"-et, ha túl sok, akkor a Game Theory-val szűkítsd.

    Ennyi.