Egérfogó hóban

2005. dec. 28. (szerda), 00:41, D. keze nyomán
Életképek, Mindennapok, Éji vad, Laza
Garanciális majzicsere, két hét alatt immár a második - ismét sikertelen - nekifutásra. Mer' raktár majd csak januárban, addig nincs semmi (telefonon információ se). Nekem van gyomorideg, meg három, random kattintó egér. Szaporodó vulgáris pillanataimban erős csuklást okozok.

Az angyalok közt dúló masszív tollfosztástól (meg a benzintől) viszont teljes lázban égek; hóbagyűrés, éjjeli linóleumszáguldás... sőt, a téli sportoknak még a buszvezető is hódolt: eddig sose robogtam a végállomásról a főútra farolva (!) kiforduló nagy-kék-vasalón (Hidegkút Carnage, bemutatja a Budapest Carmageddon Vállalat). Végre eljöttek a monotonitás-ölő napok!

Karácsony még azért utánunk nyúlt: adtunk fűtőanyagra pár páncélost egy (p)rezident, natív csövesnek, aztán ahogy B. leengedte szájától a félig szívott cigit, a mester szabályosan rámozdult ijedt kezével: "nehogy eldobd, főnök!" Fogatlan vigyorgását a mi kicsorduló könnyeink egészítették ki, együtt röhögésünk furcsán torz közössége volt ez a nyócker egy ilyen emberével (pedig normálisan az "igazságos világba vetett hit" tökéletesen elhatárol tőlük).

Nincs mese, kell a hó, na.