Gyűjtögetők

2005. okt. 10. (hétfő), 21:06, D. keze nyomán
Emlék, Elmélkedős
Az a gyanúm, a magyar ember veleszületett sajátossága a gyűjtögetés. Már egészen kicsi gyerekként - persze akkor még többféle érdeklődéssel - jártam a kerület lomtalanítását, diódáktól kezdve trafókig mindenféle izgalmas dolgot összeszedve. Nekem szórakozás és kaland volt, de egyeseknek a lomtalanítások jelentik a megélhetés forrását. A rendszerváltáskor disszidált kanadai rokonaim óriási örömmel nézték a náluk nem létező lomtalanítást. Az ismerőseim döntő többségénél a garázs, a ház falai majd' kidőlnek a sok-sok kacattól, hisz azok mindegyike "majd valamire még biztos jó lesz". Koszos kisgyerek a szeméttelep halmaiban, veterán ócskáscigányok 'sárhányókerékre' szintig megpakolt Ladában. Szegénység, élelmesség, genetikai örökség? Gyűjtögetünk korra, nemre, egzisztenciára és rasszra való tekintet nélkül: mert muszáj.