Kibergyermekek

2006. jan. 13. (péntek), 21:33, D. keze nyomán
Elmélkedős, Gamez0r
"Z eddig úgy különböztette meg a valóságot a kibertértől, hogy megnézte, be van-e dugva a jack a füle mögött. Az új cybersetjével ezt az utolsó szálat is elvághatta - végre majdnem szabad volt ott, ahova mindig is vágyott. Most már csak a testi igényeitől kell valahogy megszabadulnia, és végre azt csinálhatja, amit szeret; teljes emberré válhat."

Néhányan talán láttátok Cronenberg eXistenZ-ét: a valóság elmosódó határának problémája lassan kezd világi, valós alakot ölteni.
A számítógépes játékipar egy istensége híveket toboroz: a Blizzard World of Warcraft játéka csodaszép helyszíneivel, meseszerű hangulatával, jól megalapozott és kidolgozott hátterével új értelmet ad a multiplayer játékoknak. A marketinggépezet soha nem látott őrületet generált, a WoW az összes addigi MMORPG (massively multiplayer on-line roleplaying game) sikerét porba alázta.

Minek köszönhető a továbbra is töretlen menetelés?

Első pillantásra ráfoghatnánk a Blizzard zseniális játéktervező és -kivitelező gárdájára, esetleg a hasonlóan nagy kaliberű marketingeseikre, a koktélt pedig a korábbi Warcraft játékok méltán nagy sikere fűszerezi.

Az igazság azonban feltehetően legalább annyira ideát, mint a készítői túloldalon keresendő.
A valóban frenetikus hangulat korunk tizenéveseinek a legerősebb új vallást adja. Nem mernék a társadalmi okok boncolgatásába kezdeni (teljesítménykényszer? aki nem tökéletes, az senki? elmagányosodás? elembertelenedés?), mindenesetre érezhetően egyre több fiatal fordul a számítógép felé emberi kapcsolatai helyett, a kényelmes, névtelen és arctalan kibertér hozta új "barátai" felé a küzdelmes valóságból. Egyesek még szilveszterüket is a gép előtt, internetes barátaikkal ünnepelve töltötték ("milyen jó buli volt" felkiáltással).

A mese azonban nem csak a fiatalok közt hódít, a WoW angliai debütálását követően angol feleségek szabályosan érdekvédelmi csoportokba tömörültek, mivel állításuk szerint a WoW miatt férjeik őket is, valamint egyéb családi teendőiket is egyre jobban elhanyagolták.

A folyamat Asimov egy esszéjét juttatja eszembe, melyben az ember előbb gépekkel erősíti meg a testét, majd az egész rendszer leggyengébb elemét, az agyat is lecseréli számítógépre - s megteremti az evolúció új lépcsőfokát.

Személy szerint a World of Warcraftet óriási találmánynak tartom. Nem a legelső a MMORPG-k között, de feltétlenül korszakalkotó. Jómagam - ismerve függési hajlamomat - tudatosan elhatárolódtam tőle, de távolról szemlélve is mély tisztelettel adózom az alkotók hozzáértése, érzéke előtt.
A Blizzard sötétebbik oldala természetesen kihasználja lehetőségeit, de ezt a lehetőséget az ember teremti meg. Amíg még ember.
Ha legsötétebb vízióim beigazolódnak, a pszichológia a "kiberfüggés" új területével fog gazdagodni, aki pedig nem elég erős, az elveszti emberi mivoltát, megszaporodnak a beilleszkedni képtelen emberek (az eredeti hajlamuk csak tovább erősödik), egyre több valós probléma vezethető majd vissza netes okokra, a tényleges létezés problémái tovább szaporítják a kiberfüggőket, s egy elkeserítő történet nyitó mérföldköveként eljönnek majd az első, kibertér-történésekből fakadó öngyilkosságok.
Íme, a természetes szelekció új formája.
Ki tudja? Talán az emberek megtanulnak együttélni a villámgyorsan jött új szórakozási formákkal, és semmi nem lesz igaz a fentiekből. Lesz majd helyette más!