-
Kérdőjel-kontraszt
Nézem a legutóbbi bejegyzésem dátumát és rettenetesen röstellem magam. Pedig úgy tűnt, mintha azóta csak párat aludtam volna (szinte igaz is).
Elpörög mellettem az idő, újra és újra tudatosan kell emlékeztetnem magam, hogy tíz percenként máshoz kapni teljesen értelmetlen.
Voltak itt napok másként is. Két hete... Teljes írás » -
Monsieur Cok
A Monsieur Cok című rövidfilm Franck Dion társadalomkritikája egy bombagyáros és fellázadó munkásának indusztriál köntösében. A film hivatalos honlapját idézve: "E történet finoman a bolondok aranyából űz csúfot, abból, hogy a közvélemény időnként tolvajok és rablók előtt adózik csodálattal pusztán azért, mert ők a köz által álmodott sikereket értek el." Videó az ugrás után... Teljes írás » -
Probi
Probi hatalmas szövegláda, állandóan a rosszaságon, meg a viccen töri a fejét. Minden héten "háborúba indul" futballcsapatának rajongóival, "gyakorló alkoholista", hajtja a csajokat, és általában véve még a szeme sem áll jól. Ráadásul ha még azt is elárulhatnám, hogy mit dolgozik...
És akad egy pillanat, mikor ez a rosszcsont elül egy percre. Mély, szinte melankolikus gondolatok rabolják valahová, és már tagadná... Teljes írás » -
Sephiroth: Dark Father Chet Zar képeivel
A Sephiroth a svéd szerző, Ulf Söderberg egyszemélyes project-je (neve talán a Diablo játékok zenéjéről lehet ismerős), a műfaj leginkább tribal dark ambient.
Ulf sötét, szürreális világa elsüllyedt városokon vezeti keresztül az idővel tehetetlenül küzdő embert, miközben a suttogások és a rituális dobok misztikuma kúszik mindenütt.
E lebegő, befogadó sodródást Chet Zar torzszülöttei egészen új megvilágításba helyezik. Ártatlan, sóvárgó szeretetükkel... Teljes írás » -
Do ut des
Engem arra tanítottak, hogy cselekedjek jót, akivel csak lehet. Mindenkinek igyekszem is segíteni mindaddig, míg vissza nem él vele, vagy már nekem nem jut időm, energiám semmire. Mindkettő elég gyakran előfordul.
Megmagyarázhatatlan módon ez... Teljes írás » -
Jégtörő
A Jégtörő I. a Megyeri híd lábánál álló hajó volt. A képet 2008. július 18-án alkonyatkor, a híd építkezésén készítettem. Különösen szerettem a napsugarakban szálló, misztikus hangulatot kölcsönző pihéket, és persze - mint mindig - az ellenfényt.
-
A legszemélyesebb vizsgahetek
2009. máj. 15. (péntek), 12:45 | D. | Életképek, Ámulat, Elmélkedős, Észosztó, Faszagyerek, Melankolikus, Barátok, EgyetemAz életben eléggé ritka az, hogy a közeli, kedves ismerősöket leszámítva bárki is finoman személyes jellegű visszajelzést adjon. Az ok(ok)on lehetne merengeni, legvalószínűbb, hogy az emberek többsége nem képes rá, de a lényeg nem ez. Tegnap ugyanis az elmúlt két hét kereken tíz vizsgájának utolsóján, gyermekgyógyászat szóbelin lefeleltem, majd a professzor elkezdett beszélgetni.
Már... Teljes írás » -
Tavaszi esték
Régi szerelmeim ezek a langyos, illatos éjek. Még nem a nappali kánikula izzó lábnyomai, amelyek száraz port tapasztanak az izzadt testre, de már nem is a ropogós éjszakákat idézni próbáló, hirtelen karcosodó alkonyatok, amik a sötétség idejére egy kicsit még visszahódítják az időt a télkirálynőnek.
Épp jó érzés belesüppedni a... Teljes írás » -
Lassan már hátrány
Tegnap beugrott G., aztán ahogy megy el, felbukkan a szomszéd:
- Ő véletlenül nem az, aki évekkel ezelőtt gyakran járt ide, és a csatornázási műveknél dolgozott? - kérdi ő.
- Nem valószínű, ő a cégtársam. - válaszolom - Egy nagyon normális ember.
- Nem tehet róla szegény. - somolyog a bajsza alatt.
- Lassan már tényleg hátrány...
Nevetve megállapodtunk ebben, de azért szomorú, hogy igaz.
