Megvalósulhat a hiperhajtómű?

2006. jan. 16. (hétfő), 22:46, D. keze nyomán
Érdekességek

Az SG vad jövőt idéző cikke szerint a Burkhard Heim elméletén alapuló hipertér hajtómű erős mágneses tér segítségével az általunk legtöbbet tapasztalt térdimenziókban ismert fénysebességnél gyorsabban haladhat.

A jelenlegi állás szerint a fény kb. 299.792.458 m/s-os sebességét nem lehet túllépni. Ez elsőre abszurdnak tűnik, de gondoljunk bele: a -273K-es abszolút 0°C-os hőmérsékletet is csak közelíteni lehet (elméleti szinten sem lehet ennél hidegebb semmi!). A relativitás elmélete szerint bizonyos, egymástól eltérő koordinátarendszerekből figyelve a más koordinátarendszerben a tér és az idő megváltozhat (a tárgy kisebbnek tűnhet, a koordinátarendszerében az idő lassulhat). A földfelszín felett kb. 20 km magasan létrejövő, az elemi részecskék közül a leptonok családjába tartozó müonok élettartama mintegy 1.5 microsec. A fénysebességgel haladva sem érhetnék el a felszínt, ahol azonban mégis mérhetőek: a müonok az ún. idődilatáció miatt fénysebességet közelítő gyorsaságú mozgásukkor az időt sokkal lassabbnak érzékelik, ráadásul a felszínig megteendő út is megrövidül. Üdvözlet a speciális relativitáselmélet világában!

A fizika nagy problémája, hogy nem képes kielégítően egy rendszerbe foglalni az elektromágneses és a gravitációs szabályosságokat. Sokan a húrelméletben látják "Isten terveinek kulcsát", de úgy tűnik, a tragikus sorsú Burkhard Heim testébe zárva valamit kapott cserébe: "az anyag és a gravitáció egy egységes, hatdimenziós kvantummező elméletét".

A hiperhajtómű lényegében erről szól: a komoly mágneses tér egy új dimenzióba löki át a járművet, ahol a fény sebessége már nem 300.000 km/s (így nem sérül a relativitáselmélet sem). ULTRA!

A fentiekben leírtaknak mindenki utána tud nézni, itt inkább személyes meglátásaim írnám le.
Gyermeki, romantikus rajongással, tiszta szívből jövő lelkesedéssel fordulok minden technikai érdekesség, innováció, mestermű felé; a hiperhajtómű puszta lehetőségétől szabályosan borzongok. Közhellyel élve olyan súlyú lehet, mint a kerék feltalálása, csak még döbbenetesebb távlatokat nyithat, melyekhez az emberi elme jelen kapacitása talán nem is méltó.
A nagy lelkesedésben ugyanakkor tudatosan igyekszem fenntartani az egészséges szkepticizmusom: a téma komolyabb, lehetőleg tudományos visszhangjáig erős 'HA' felhangokkal kezelem az egészet.
Mindenesetre ha igaz, nem rossz érzés személyesen megélni a csillagközi történelem második mérföldkövét.