Mikor az adott szó még törvény volt

2006. aug. 19. (szombat), 23:52, D. keze nyomán
Melankolikus
Anyámmal arról beszélgettünk, hogy ő még látta azt a kort, mikor adott szavukat csak a legnagyobb szélhámosok nem tartották meg, mikor a beszédben kötött megállapodás szerződést jelentett, mikor minden kert és ház tárva-nyitva állhatott, mikor a biciklit kint hagyhatták a telken tavasszal, és ősszel még mindig ugyanott állt, mikor a hazugra úgy néztek, mint egy űrbéli idegenre... mikor az ember még emberként járhatott.

Nem próbálom meg beleélni magam.

Hozzászólni regisztrált és bejelentkezett felhasználók tudnak.
  • 2006-08-20 15:41:48

    Igen, gondolkoztam rajt sokat, hogy miképp tehetném kevésbé nosztalgikussá a bejegyzést, de végül arra jutottam: bármit teszek, mindenképp az lesz. :)

    Meg azon nincs nagyon mit szépíteni, hogy ha valaki szavát adta, azt pl. írott szerződésnek lehetett venni. Vagy azt, hogy egy nyáron át senki nem vitte el a biciklit. Stb.

  • 2006-08-20 15:11:13

    Azért hozzá kell tenni, hogy az idő gyakorta szépíti meg a múltat... Persze, én is jobban örülnék neki, ha így lenne ma is.

  • 2006-08-20 11:46:47

    :) Jogos. Természetesen a Te nézeted osztom, és míg ennyien vagyunk, legalább tudom a helyem. :)

  • 2006-08-20 11:39:57

    "Csak hiába tartja magát ehhez öt ember, ha a maradék kilencvenötnek semmit nem jelent."

    Nem is az ő lelkiismeretükkel kell elszámolnom.. ;)

  • 2006-08-20 11:30:40

    Csak hiába tartja magát ehhez öt ember, ha a maradék kilencvenötnek semmit nem jelent.
    Általános értékvesztés, az igényes értékrend eltűnése történik a társadalom teljes keresztmetszetén, ráadásul olyan mértékben, amit már nem lehet ráfogni az USA uniformizáló birkanevelésére, vagy bármely hasonló, hazai ill. külföldi törekvésre.
    Nincs mese, szélesebb ez az ösvény.

  • 2006-08-20 10:15:15

    Én azért próbálom magam ehhez tartani.
    Lehet, hogy egy kissé naív vagyok.