Plágium

2005. dec. 01. (csütörtök), 19:31, D. keze nyomán
Csípős, Észosztó, Fejemfalba, Más honlapok
Sosem tudom eldönteni, szánjam, vagy kinevessem azt, akitől saját gondolataim, ötleteim, stílusom látom, hallom, olvasom vissza. A sedre nyelvcsapások, szorgos nyáladzás viszont mindig felhúz, én érzem magam kínosan tőle.

Valami torz indíttatástól vezérelve még mindig hiszek mások segítésében, és cserébe pusztán annyit várok, az illető majd másnak fizesse vissza adósságát, ha egyszer olyan helyzetbe jut. Egy egyenes, őszinte, egyszerű köszönöm sem rossz, de örömódára, hálálkodásra semmi szükség. Az viszont egyenesen gerinctelenség, ha a gondolataim, ötleteim sajátként adja tovább valaki; akár szándékosan, akár nem. Ez nem szerzői jog, hanem becsület kérdése.

Mindig el tudom dönteni, mikor merít valaki ihletet egy alkotásomból - így örömömre belőlem -, és mikor plagizál. A hallgatás nem vakság - látlak, fiú, mégha nem is szólok érte.