Politikailag inkorrekt

2013. júl. 15. (hétfő), 21:25, D. keze nyomán
Novartis, Unom nagyon, Éji vad, Csípős, Mindennapok
Egyszer megpróbáltam normális lenni. Életem legrosszabb két perce volt.
Ismeretlen

Három napnyi melóm lenne még hazai örökségként: kutatási eredmények feldolgozása, pályázati jelentés, protokollok. Valamelyik éjszaka majd megcsinálom. Nem ma.

Ma biztosan nem. Reggelente felkelek, kaja, zuhany, irány a meló. Egyszerre vánszorog és rohan el mellettem minden nap, néha a mély elmerülésben észre sem veszem, hogy már ebédelni hívnak. Este haza, vacsora, és akkor jönne még a másik meló. Üveges tekintettel nézek ki a lyukon, esetleg főzök vagy olvasok valamit, aminek próbálok emlékezni az előző oldalára.

Teljesen szokványos hétköznapok. Egész életemben lázadtam ellenük.

Csak azért éjszakáztam, hogy éjszakázzak a "társadalomban megszokott" nappali menetrend helyett. Egyetemen megvetettem a nagyseggű, minden órára előretanuló orvostanhallgató lányokat és a szorongva hetekkel előre készülőket, ennyire szabályozott élettel csak a bukás felé lehet haladni.
(Adok magának egy négyest, - mondta egyszer a vizsgáztató - mert látszik, hogy maga volt ma az egyetlen, aki legalább valamit tanult.
Ne adjál, bazdmeg. Adjál egy fúrót, buktass meg a többiekkel együtt, noha mondjuk tényleg foglalkoztam egy másfél órát a mai vizsgával...)

És most itt vagyok. Reggeltől estig munka, aztán zombi, másnap megint munka, zombi. Egy teljesen hétköznapi hét, ami maximálisan a teljesítményre van kihegyezve. Úgyhogy ma lefekszem aludni már 10 körül (mármint este...). Úgy kb. hét év után először? Három inkább, akkor feküdtem hónapokig lázasan, revelációk között.
Holnap pedig megint felkelek, és megint úgy el fog rohanni egy nap, hogy észre sem veszem. (Friss: 10 óra alvás után a másnapom olyan szar volt, hogy ez most egy darabig megint nem fordulhat elő.)

A kurva és a megszállott között csak az a különbség, hogy az előbbi pénzért csinálja.


Prodigy / Pendulum remix: Voodoo People