Sebészet szigorlat

2009. nov. 09. (hétfő), 14:36, D. keze nyomán
Egyetem, Faszagyerek, Baj van, Mindennapok
Azt mondjuk tudtam előre, hogy gyűlölni fogom az egészet, de azt nem, hogy ennyire kellemesen csalódom.

Úgy indult - szokás szerint -, hogy alig hagytam rá időt. Nem elsősorban azért, mert mással foglalkoztam, hanem mert annyira sok más tennivaló lett volna, hogy már semmivel sem foglalkoztam. Négy nappal a szigorlat előtt aztán kezdtem kellően érezni, hogy ebből bajok lesznek, úgyhogy begyújtottam a rakétákat.

Kínkeserves volt a szó legszorosabb értelmében. Az elmúlt hetekben elvették az egésztől a kedvem, ráadásul az anyag kezdett kilátástalanul fölém tornyosulni, így a legtöbb energiát a hitem fenntartása vitte el. "Meglehet ez még jól is", mondogattam, és fel sem emeltem a tekintetem, csak az épp előttem lévő göröngyöket figyeltem.
Négy nap alatt végigvettem a sebészet szigorlati tételsort. Nem is tudom, kb. 5 szemeszter teljes anyagát. Nem biztosan, nem jól, de végigvettem.

A vizsgán kétszer három tételt húztunk, és az egyik hármas csapatot el lehetett hagyni. Mivel a szemüvegemből az üveg kiesett egy "elhúzódó" buli délelőttjén, így nem láttam rendesen a tételeim, és a rosszabbikat választottam. Ügyes.

A transzplantáció alapelvei, a donorkérdés. A végbélrákok diagnosztikája és sebészete. Endoprotézisek és főbb alkalmazási területeik.

A vizsgáztató viszont eszméletlen korrekt volt, csak a lényegre volt kíváncsi. Az első és utolsó tételem pazar volt, a középsőn viszont úgy éreztem, elvéreztem...
Egy kicsit még várakoznunk kellett (én már temettem magam), de végül mondták a jegyeket: 5, 4, 5 lett a három, ami ugye 5-ös szigorlatot adott! El sem hittem!

Óriási kő esett le a szívemről, csaknem akkora, mint belgyógyászaton. A teljes felszabadultság az angol szakmai nyelvvizsga, a diplomaírás, meg az elmaradt cikkeim miatt még nincs meg, de hatalmas lépést sikerült tenni a nyugodt vidékek felé. Nem csak rajtam múlt.