Síró napalm

2006. jan. 03. (kedd), 03:44, D. keze nyomán
Fotó, Csípős, Melankolikus, Szeretem, Zene
Állat volt eredetiben, de kőként is tökéletes. Már hónapok óta nem tudok szabadulni a bűvkörből, tenyészek ezeken és más, tőlük való hangokon. Újra s újra Vietnam jár az eszemben, meg Dan hadnagy, és ezért is, meg az összes, hasonlóan sikeres háborújáért szánom Uncle Samet.

Uncle Sam - the Army needs u...
Uncle Sam - the Army needs u...

Hozzászólni regisztrált és bejelentkezett felhasználók tudnak.
  • 2006-01-03 09:24:49

    Volt egy idő, amikor a Paint it black folyt az ereimben. Hatalmas szám, ehhez képest a piramis smafu.
    Jah, az apokalipszis satisfaction is nagyon ott van, képestül, naszádostul, mindenestül. A Forrest Gump is szuper. Én még a Platoon-t is imádom. Abban is jó zenék vannak képpel, csak már rég láttam. :(

    Amit még szeretek Vietnamos zenét az az Undertaker Tom Jones-tól.

  • 2006-01-03 08:06:17

    Áááá! Imádom, minden változatban. (Viszont az eredetit nem értem: a Paint It Black Stones-szám eredetileg... nem is tudtam igazából, hogy van Animals-változat is).

    Az az érdekes, hogy Keith Richards milyen istencsászár számokat tudott írni fénykorában (mikor még volt foga és nem csak drogok folytak az ereiben) - ami szerintem a Brian Jones-időszakkal esik egybe egyértelműen a Stones-nál - és milyen gyenguszokat később. Ezzel szemben Eric Burdonnek szinte minden megmozdulása halálos azóta is; volt szerencsém hallani jópár éve a Szigeten - egy énekes, aki még nem szarta el a hangját. Über finomság!

    Apokalipszis most - rendezői változat.... satisfaction!