Tabutémák

2005. dec. 19. (hétfő), 18:24, D. keze nyomán
Csípős, Észosztó
Nézegetem a debenport.com-ot, Robb Debenport munkáit, és mélyen egyetértek azzal, hogy a szexualitás, az élet természetes velejárója, még mindig tabunak számít. Sem "túllihegni" (Freud bennem is dolgozik), mint a sikátorban reszelő 14-15 évesek, sem tudomásul nem venni nem szabad (ilyen elkúrt egy mondatszerkezetet... csak a figyelmen kívül hagyni nem ugyanez), de az egészséges erotika (ajánlott film) normális, kötelező, tényleg egészséges dolog.
(Debenport egyébként nyilvánosan közzéteszi fotóit, így minél több embernek elérhetővé téve őket - ismét rokonszenves filozófia.)

A fantáziátlan szexualitású (sokan nálam sokkal jobban látják a szépet), no meg a prűd emberek nagy bánatára szívesen beszélek a testiségről csakúgy, mint a halálról, vagy egyéb tabukról. Örömmel figyelem meg, ahogy zavarba, dühbe jönnek, igyekszenek elnyomni az enyém, vagy elfedni a saját hitvallásuk. Csak ráadás, ha nyers megjegyzésekkel direkt felállított, kísérleti körülmények közt ölthetek luciferi alakot a szemükben. Kicsinyes örömet okoz.

Fukar kezekkel mérsz, de hisz nagy úr vagy-
S egy talpalatnyi föld elég nekem.
Hol a tagadás lábát megveti,
Világodat meg fogja dönteni.


Utóirat: Épp mostanában jutott eszembe, milyen ironikus, hogy a rólam szóló e-Arcon alig van szó rólam. Vívódom, hol van az egotrip és a megnyílás közti keskeny, járható, üdvözítő út, mekkora szerepet kell vállalnom személyesen, miközben adok. Íme, a belső, mint újabb tabu.