...újradrótozva

2007. máj. 09. (szerda), 20:15, D. keze nyomán
Életképek, Csípős, Észosztó, Szürreálium, Kiber
A T mínusz tizenháromból lett közel négy hét.

T táján a szervíz azt ígérte: április 26-án egészen nyugodtan mehetek az alaplapért. Már akkor levegő után kapkodtam a két hét hallatán, de jobb híján próbáltam reménykedni.

A hazai szervízkultúrát ismerve 23-án rájuktelefonáltam, hogy biztosan mehetek-e. A szervízes srác közölte, hogy ő nem lesz benn két napig, pénteken délelőtt hívjam (ami ugye eleve már 27.). Pénteket a munka dicsőséges ünnepe miatt meg ugye hosszú hétvége követi, tehát ha elhasal valami, akkor megint négy napig ott állok, ahol szakad a part...
Murphy szerint ami elromolhat, az el is romlik. Murphy hozzáteszi azt is, hogy a meghibásodó eszközök közül mindig a legdrágább megy tönkre. Ezt mindössze annyival tudnám kiegészíteni, hogy ami felmondja a szolgálatot, az rendszerint a lehető legrosszabb időpontban teszi.

Pénteken reggel ismét felhívtam a szervízes faszit. Érdeklődöm az alaplap felől, erre hosszas keresgélés után közli, hogy "igen, az alaplap valóban hibás". Köszi, b+, ezzel adtam le! Mikor kapok újat? Este öt körül kapnak egy szállítmányt, megnézi, van-e benne cserelap, vagy levásárolható lesz az összeg. Rendben, akkor fél hatra ott vagyok. Erre azt mondja: "Az jó, de én nem leszek." És nevet. Kis híján leestem a székről! Kérdeztem tőle, hogy ezt most hogy gondolja, mégis mi lesz a folytatás? Némi - nem különösebben zavart - tanakodás után azt javasolta - figyelem, én először nem hittem a fülemnek -, hogy vegyek egy alaplapot, és ha levásárolható lesz a rossz, akkor abból meg majd valami mást. És ha nem lesz az? Vagy feleslegesen szórjam a több tíz rugókat elfekvő cuccokra?

Szerdára, a következő munkanapra ígérte a szállítmány átnézését. Szerdán kilencszer, tehát 9x telefonáltam nekik, többször megígérték, hogy egymás között is megbeszélik, meg feltétlenül visszahívnak, míg végül egy valamelyest korrektebb pultos sráccal sikerült elrendezni, hogy amint lehet, rendeljenek meg egy más típusú, új lapot (levásárlás ugye). A maradék pénzből egy mikrofonos fülhallgatót kérek, még típust is egyeztettünk.

Péntekre nagy nehezen összeszedték a dolgokat. Azaz majdnem, ugyanis átvételkor észrevettem, hogy a mikrofonos fülesből csak a fülhallgató maradt. Kérdezem a kiadó gyereket, ez micsoda, erre azt válaszolja: "ne nekem mondd". Na itt szakadt el a cérna. Kiderült, hogy elfogyott nekik a mikrofonos, és egy nem mikrofonos, nagyon hasonló változatot akartak elsózni - hátha nem veszem észre. Mikor rákérdeztem, hogy mégis mi a bánatos rossebet képzeltek, csak mismásolás, meg hümmögés volt. Undorító.

Ez az Interboard, avagy IB Disztribúció Kft. Messze kerüljétek el: még annyira sem foglalkoztatja őket bármiféle ügy, hogy a vevő arcába röhögjenek, gerinctelenek, s ráadásul kirívóan nagy sutyerákok.
Külön bosszantó, hogy nem is én vásároltam náluk, hanem a használtan vett lappal kellett harcászkodni.

A gyártók egyébként úgy csinálják a generációváltásokat, hogy a foglalatokon mindig egy picit változtatnak. Nálam ez annyit jelentett, hogy az alaplap cseréje miatt vagy cserélek grafikus kártyát is, vagy lényegében veszek egy teljes új gépet. Sokadjára valahol itt küldtem el a pokolba az egész csapatot.
B-vel mindenesetre elugrottunk grafkártyát venni. Egy másik boltot előző nap felhívtam, hogy van-e nekik megfelelő típus. Nem állapodtunk meg semmiben, csak annyit mondtam, hogy talán kiugrom hozzájuk a kártyáért - mikor kimentem, lefoglalva (!) ott várt a cucc. Lehet ezt így is.

Itthon nagy izgalommal összeraktam a gépet, letisztogattam mindent, bekapcs... és nem indul. Murphy ismét kacsintott.
Próbálgattam egy darabig, aztán elkezdtem végiggondolni, honnan szerzek a csak addig beleölt ötvenes mellé még egy százast, meg végülis akkor most hogyan is lesz gépem.

Felhívtam egy szervízt, hogy leadnám nekik szombaton a vasat. Hétfő-kedd tájára ígérték (hm, nekik megy két nap alatt), 2-4k. Itt már úgy voltam vele, hogy mindegy, csak végre működjön.
Bevittem, a srác már ott rögtön mondta, hogy szerinte zárlat lehet az alaplap táján, mert az egyik távtartó szar helyen van.
Ki rakta össze? - kérdezi. Á - mondom - egy ismerős. (Eléggé közeli...) Mindenesetre átnézik, aztán meglátják.

A hiba valóban ennyi volt. A gép háza régi, az egyik távtartó igen vicces kedvű darab, és a deszkához hozzáérve rövidre zárta azt - még jó, hogy el nem szenelt az egész rendszer. Átvételkor próbáltam is valami felháborodást mutatni ("Micsoda banális hiba!"), de már örültem, hogy egyáltalán látszik az alagút vége... persze még kellemes volt a városon keresztül, hátacskámon zsákocskában hazacipelni az egész cuccot.

A történetnek több tanulsága is van a hazai viszonyoktól kezdve a gyártók stratégiájáig. Személy szerint mégis nagyon megkönnyebbültem, hogy szoros anyagi helyzetünkben nem kellett még többet vasba ölnöm.
Most mindenesetre van egy új MSI k8n Neo-4F alaplapom, meg egy nVidia 7600 GT 256 DDR3 grafikus kártyám. Vettem egy külső vinyórack-et is, abba ültettem a korábbi 200-as SATA merevlemezem, és bagóért vettem egy új 250-eset is. Nem valószínű, hogy RAID-ben hajtom őket, a 200-ast inkább lekapcsolt tárolónak tervezem. Jó érzés, hogy van graf. kapacitás is, meg hely is - úgy bő 550 GB.

Az éjjel felharcoltam az Ubuntu Feisty-t is, némi roncsmentéssel pakolgatom vissza kiberéletem széthullott darabjait. Érdekesség: 368 hasznos (tehát nem kéretlen), új levelet kaptam. Eddig csak kerülgetni mertem a kupacot.
A hajnali 4 körüli fekvés nyomán egész nap kubai típusú kommunizmusépítést folytattam (próbáltam valamit csinálni, de azt is inkább csak látszatból), viszont ezúton is üzenem mindenkinek: lassan kezdek visszatérni a netre.