Vetítőke

2005. okt. 13. (csütörtök), 16:01, D. keze nyomán
A platinaszőke, szanaszét sütögetett haj alól erősen középkorú, égőpiros rúzs magyaráz: - A lányom most Barcelonában dolgozik, de nagyon nehezen bírja. Minden nap telefonálunk, ő mindig sír, úgyhogy két hete kedden mondtam is a férjemnek: "Apa, tudnánk szerezni egy repülőjegyet Barcelonába?" Ő meg mondta, hogy "pénteken repülsz, Mama". - És hogy került Barcelonába? - A General Electric átvette a Nissan ottani részlegét, és a Nissan könyveléséhez kellett valaki [a lány kereskedelmi főiskolát végzett, eddigi legnagyobb feladata a Skála áruház egyik osztályának raktárkészlet-ellenőrzése volt]. - És övé az egész Nissan könyvelése? - Hát... igen. - Szép kihívás! És innen, Magyarországról vittek ki oda embert? - Hát... igen. De az interjúknál már a második körben bekerült, mivel annyira fontos volt a spanyol nyelv. - Remélem, megtalálta a számítását, biztos jó helye lehet. - Igen, és imádják a kolléganői is, bemutatott engem is nekik. De nagyon nehezen viseli, mondta is a barátja, hogy nincs még egy olyan összetartó család, mint a miénk [jelentőségteljes tekintet rám, akinél ugye váltak a szülők]. Nehéz lenne ugyanezt emberhez méltón, őszintén? Vagy ha hazudsz, legalább értelmesen és logikusan tedd... de ha már mindenképp gyökér vagy, legalább figyelj rá, legalább a kérdésekkel ne húzzanak csőbe. ,)